A túzok kakasok, ellentétben a túzok tyúkokkal, évente kétszer vedlenek. Az évi első - részleges - vedlésük, amely a tyúkoknál nem következik be, a dürgés során nagy szerepet kapó színes, feltűnő tollakat érinti. A hazai túzokállomány kakasai mostanra, tél végére elvégezték ezt a vedlést, készen állnak a nászidőszakra. További részletek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Bár a TúzokLIFE projektben a túzok számára legveszélyesebb helyszíneken sok légvezeték került a föld alá és oldódott meg a túzokélőhelyek egyik legjelentősebb problémája így, a vezetéknek ütközés továbbra is probléma marad. A tavalyi évben egy jeladós madarunk nagyfeszültségű vezetéknek ütközött, illetve egy másik jeladós madár szerzett olyan traumákat, és végül pusztult bele a sérülésekbe, amelyek nem kizárt, hogy vezetéknek ütközés miatt keletkeztek. Idén a Hevesi-síkon élő, kis létszámú, peremterületi túzokpopuláció szenvedett veszteséget.

Minden évben, a téli, jobban átlátható vegetációban (annak hiányában) zajlik országos túzok szinkronszámlálás. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság már közölte is az adatokat: ötven példánnyal több madarat találtak, mint a korábbi évben. Részletek a KMNPI honlapján.

Túzokvédelem szempontjából a hosszan tartó hideg, havas időjárás azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az egyébként a téli migrációval nem jellemezhető hazai állomány hómentesebb területeket keres. Az ilyen migrációs mozgás a faj szempontjából veszélyeztető tényező, magas veszteségekkel jár, hiszen ismeretlen, korábban nem használt élőhelyeken, úgynevezett ökológiai lépőköveken kell átverekednie magát az állomány jelentős részének. A természetvédelem feladata ilyenkor a túzokélőhelyeken a faj számára a takarmány vagy a táplálkozóhely biztosítása, a populáció helyben marasztalása.

Az Agrárminisztérium honlapján a hazai túzokvédelmi erőfeszítéseket méltató hosszabb cikk jelent meg annak apropójából, hogy 50 éve nyilvánította Magyarország védetté ezt a fajt.

Örvendetes hír, hogy a jelenleg túzokélőhelynek nem számító Kardoskút környéki pusztákon egyre gyakrabban bukkan föl a faj. Kóborló példányok itt minden évben megfigyelhetőek általában, de idén szokatlanul sok, eddig 10 példány felbukkanását jegyezték fel a KMNPI szakemberei. További részletek a KMNPI honlapján.

Hazánk legnépesebb túzokélőhelyén, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a KMNPI mellett a berek.hu közölte a legfrissebb, őszi fejleményeket.

Mint minden évben, úgy idén is beilleszkedtek a repatriálásra váró madarak a vad túzokcsapatokba. Idén 11, tojás állapotban mentett madár kapott lehetőséget a szabad életre. Részletek a berek.hu oldalon megjelent cikkben vagy a KMNPI honlapján.

Az előző cikkben is bemutatott, TúzokLIFE projekthez kapcsolódó élőhelyfejlesztési munkáról az RTL is forgatott riportot. Az adásban Losonczi Gergely, az E.ON kommunikációs vezetője és Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi területfelügyelője beszélt.

Befejeződött a TúzokLIFE keretében a földkábelezés a Felső-Kiskunságban. Az Elmű szolgáltatási területén, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Duna-ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területeinek találkozásánál több mint 30 km hosszú kábelszakasz került föld alá, és nyílt meg a táj és az élőhely a túzok számára, valamint ezeken a szakaszokon további fajok tudják elkerülni a vezetéknek ütközés mellett az áramütést is.