A túzok globális állománynagysága az IUCN 2023-as adatai alapján 29 600 - 33 000 egyed közé esik. Mivel a 2014-es adat alapján 44 000 - 57 000 egyed közé becsülték a globális állományt, az állomány trendje egyértelműen csökkenő. Korábban a növekvő, illetve stabil, Ibériai-félszigeten található populáció is csökkenni kezdett, az elterjedési terület legnagyobb részén az állományok összeroppanása, a faj eltűnése továbbra is jellemző. Egyedül Közép-Európában növekvő a túzok állománya.

A túzok a globális IUCN vörös listán ennek a trendnek megfelelően a fenyegetett, sérülékeny (Vulnerable) kategóriából a fenyegetett, veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolódott. A közép-európai populációk utóbbi évtizedekben tapasztalható növekedése, illetve a spanyol állományok korábbi stabilizálódása miatt a BirdLife International korábbi felülvizsgálata során az európai és EU regionális vörös listákon ugyan a nem veszélyeztetett (Least Concern) kategóriába sorolták át, de a legújabb faunisztikai adatok miatt ebben változás történt. Tekintettel arra, hogy az adatok alapján a világállomány csaknem 2/3-a az Ibériai-félszigeten él, ahol állománya csökkenni kezdett, a faj globálisan is egy, a kedvezőtlenebb helyzetnek megfelelő veszélyeztetettségi kategóriába került.

A túzok nemzetközi természetvédelmi helyzetéről további információkat BirdLife International adatbázisában olvashat.

A túzok hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke a legmagasabb: 1.000.000 Ft. A túzok hazai védelmének első lépése a vadászati korlátozás, majd a teljes vadászati tilalom elrendelése volt, amit 1970-ben a faj védetté nyilvánítása követett. Ekkorra a hazai túzokállomány mindössze 800-900 egyedet számlált. A célzott védelmi intézkedések következtében a hazai túzokpopuláció a 2010-es évek elejére érte el a 1400-1500 egyedszámos nagyságot, azóta újabb kismértékű növekedés tapasztalható: a 2017-es adatok 1600 egyedes hazai állományt mutatnak. A kárpát-medencei állomány növekedésében jelentős szerepet játszik az osztrák-magyar határ mentén élő populáció megerősödése is, ami elsősorban a túzokkímélő gazdálkodás támogatásának a következménye.

A túzok az 1979-es, a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló Bonni Egyezmény (Convention of Migratory Species – CMS) hatálya alá tartozik. Az egyezmény keretében egyes kiemelt fajok védelme érdekében ún. egyetértési memorandumok (Memorandum of Understanding – MoU) jöhetnek létre. A közép-európai túzokpopulációk védelméről szóló egyetértési memorandumot 2001-ben lépett életbe.

A Nyugat-Palearktisz túzokpopulációinak fajmegőrzési tervének első változata 2010-ben készült el, amelyet végül 2013-ban fogadott el a közép-európai túzokpopulációk védelméről szóló egyetértési memorandum aláíró feleinek ülése. A fajmegőrzési terv legfrissebb változatát a 4. MoU találkozón fogadták el, 2018 márciusában. A fajmegőrzési terv, a középtávú nemzetközi munkaprogram (2018-2023) és további kapcsolódó dokumentumok és információk itt érhetők el: https://www.cms.int/great-bustard/en/species/otis-tarda, mint például hazánk legfrissebb időszaki jelentése.