repatriálás

Túzok repatriáció a Csanádi-pusztákon

A Csanádi-pusztákon élő túzokok olyan peremhelyzeti alpopulációt alkotnak, amelyeknek egyrészt van kapcsolata a többi kelet-magyarországi állománnyal - ahogy azt a jeladós madarak mozgásaiból ismerjük - másrészt még akkora mérete van, hogy számítani lehet az itteni állomány fennmaradására - amennyiben a természetvédelmi kezelést végzők megfelelő beavatkozásokat végeznek itt. Ennek érdekében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén ezen a területen szoktatja vad életre a dévaványai túzokmentő állomáson repatriálásra váró madarakat.

Csibét vezetnek a repatriált madarak

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett túzok repatriáló állomás a visszavadított (tojásból kikeltetett, felnevelt) csibéket színes gyűrűkkel látja el. Ezeknek a gyűrűknek hála, a repatriált madarakról fontos információkat lehet gyűjteni. Idén két repatriált madárnak is sikeres fészkelése volt. Részletek a KMNPI honlapján.

A Túzok Life projektben műholdas jeladóval felszerelt, szintén repatriált madár szintén csibét vezet idén.

Önállósodnak a felnevelt csibék a dévaványai túzokmentő állomáson

Az idei évben is több túzokcsibét keltetett ki és nevelt fel a KMNPI túzokmentő állomása. Az állomás az egész országból fogadja a leginkább mezőgazdasági munkák miatt gazdátlanná vált fészkekből származó túzoktojásokat, amelyeket kikeltetnek, és a kikelő csibéket szigorú protokollok alapján felnevelik. Idén már az állomás teljes működése során a 900-at éri el az így kibocsátott túzokok száma. Részletek a KMNPI cikkében.

700 repatriált túzok

A dévaványai túzokmentő állomás az évek során 700 túzokcsibét repatriált. Idén is kikerültek a nevelődő csibék a vad - de egyelőre kontrollált, ragadozómentes - körülmények közé, köztük az elmúlt 44 év alatt összesen a hétszázadik madár is. További részletek a KMNPI honlapján. Az írást a Greenfo is szemlézte.