KMNPI

Túzok repatriáció a Csanádi-pusztákon

A Csanádi-pusztákon élő túzokok olyan peremhelyzeti alpopulációt alkotnak, amelyeknek egyrészt van kapcsolata a többi kelet-magyarországi állománnyal - ahogy azt a jeladós madarak mozgásaiból ismerjük - másrészt még akkora mérete van, hogy számítani lehet az itteni állomány fennmaradására - amennyiben a természetvédelmi kezelést végzők megfelelő beavatkozásokat végeznek itt. Ennek érdekében a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság idén ezen a területen szoktatja vad életre a dévaványai túzokmentő állomáson repatriálásra váró madarakat.

Csibét vezetnek a repatriált madarak

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett túzok repatriáló állomás a visszavadított (tojásból kikeltetett, felnevelt) csibéket színes gyűrűkkel látja el. Ezeknek a gyűrűknek hála, a repatriált madarakról fontos információkat lehet gyűjteni. Idén két repatriált madárnak is sikeres fészkelése volt. Részletek a KMNPI honlapján.

A Túzok Life projektben műholdas jeladóval felszerelt, szintén repatriált madár szintén csibét vezet idén.

Túzokok vendégségben

Az elmúlt évek túzok jeladózásának az egyik tanulsága az volt, hogy egyes túzokok jelentős távolságokat is megtesznek bizonyos helyzetekben, a hazai populáció egyedei között van és feltételezhető aktív kapcsolat. A Csanádi-pusztákon egy nem jeladós kakas érkezése szolgáltatott apropót, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság körüljárja a témát. Részletek a KMNPI honlapján.

Önállósodnak a felnevelt csibék a dévaványai túzokmentő állomáson

Az idei évben is több túzokcsibét keltetett ki és nevelt fel a KMNPI túzokmentő állomása. Az állomás az egész országból fogadja a leginkább mezőgazdasági munkák miatt gazdátlanná vált fészkekből származó túzoktojásokat, amelyeket kikeltetnek, és a kikelő csibéket szigorú protokollok alapján felnevelik. Idén már az állomás teljes működése során a 900-at éri el az így kibocsátott túzokok száma. Részletek a KMNPI cikkében.

Oldalak