A Duna TV-ben 2020.11.16-án vetítették a dévaványai túzokmentő és -repatriáló állomásról készült kisfilmet. Az adás a Médiaklikk oldalán visszanézhető itt.

A KMNPI területén folyó túzokvédelmi munkáról szóló videót közölt a Család-Barát magazin a Facebook-oldalán.

Idén már beszámoltunk arról az örömteli hírről, hogy újra túzokköltést lehetett regisztrálni romániai területen, Nagyszalontához közel. Most megjelent egy MédiaKlikk film is az ott zajló projektről, ami a Youtube-ról elérhető.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található dévaványai túzomentő- és repatriáló állomás idén tizenegy, mentett túzokcsibét vadított vissza. Néhány csibe a TúzokLIFE projekt jeladóját is viseli. További részletek a KMNPI honlapján.

A sikeres idei túzokszaporulat miatt a Csanádi-puszták kis populációja több csibével bővült idén. Sok költés sikeres volt, két tojó két fiókát is tudott nevelni. Ez az állomány egy kisebb, eddig csökkenő-stabil jeleket mutató perempopuláció, így az új fejlemények a túzok megőrzése szempontjából nagyon bíztatóak. További részletek a KMNPI honlapján.

A Kossuth rádió Hajnal-táj műsorában a TúzokLIFE projekt és az MME mezőgazdasági programvezetője, Tóth Péter beszélt a korábbi hírünk kapcsán az új EU új költségvetési ciklusának agrártámogatási tervezését természetvédelmi szempontból befolyásoló dilemmáiról.

Ahogy az ősszel megszokott, csapatokba kezdenek állni a túzokok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területein. Részletek a KMNPI honlapján.

Változik az agrártáj, egyre nagyobbak a szántóföldi táblák, eltűnőben vannak a szegélyélőhelyek, a természetes élőhelyfoltok.  A mezőgazdasági természeti sokféleség csökkenése egyre látványosabb. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért. Ennek célja az agrárium jövőjét meghatározó támogatások természetbaráttá tétele.

A hazai természetvédelem számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást a mezőgazdálkodás fenntarthatóbb pályára állítása jelenti. A Madártani Egyesület évtizedek óta dolgozik az agrár-élőhelyek és az ott élő állatfajok védelméért és próbálja elősegíteni az érintett szereplők párbeszédét és együttműködését.

A túzokállományra világszerte ható egyik legfontosabb hatás, a légvezetékeknek ütközés, ennek következtében történő pusztulás hazánkban is jelentős veszélyeztető tényező. A légvezetékek főként az olyan nagytestű madarakra hatnak negatívan, mint a túzok (vagy például daru), de a légvezetékek nem megfelelően kialakított fejszerkezetei a közvetlen áramütés miatt más fajokat is fenyegetnek.