Megjelent a Kiskunsági Nemzeti Park hírlevelének a Két víz közének a legújabb száma. A 2020 nyári számban a Természeti sokféleség nélkül nincs fenntartható mezőgazdaság című cikk mellett a TúzokLIFE projektben végzett drónos túzokfelderítésről írt cikk is helyet kapott. A szám pdf formában letölthető a KNPI honlapjáról.
A Csanádi-puszták talán a legkevésbé közismert túzok élőhely Magyarországon. Az idei év sikeresnek bizonyult a túzokok költése szempontjából itt is. Részletek a KMNPI honlapján.
A Natura 2000 oldalon megjelent az MME gyepterületek gazdálkodását bemutató e-learning tananyaga. A tananyag összeállításában a TúzokLIFE projekt eredményeire, többek között a „Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója – Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken” című kézikönyvre támaszkodunk.
A Kussuth Ráció készített riportot a természetvédelem és a dróntechnika TúzokLIFE projekten belüli összekapcsolásáról. A Trend-idők című műsor 15:12:50 percétől a 15:16:25. percéig nyilatkozik a rádiónak a projekt programvezetője, Tóth Péter.
Az idei túzokcsibék nőnek, többségük elérte a röpképességet. A KMNPI területén több fiókás fészekaljat is igyekeznek nyomon kísérni. Részletek KMNPI honlapján.
A KMNPI a hónap végéig várja a Túzok Vándorkupa alkotói pályázatra a túzokkal kapcsolatos képzőművészeti, irodalmi alkotásokat. Részletek a KMNPI tematikus Facebook oldalán.
A TúzokLIFE projekt jeladós madarainak köszönhetően tudjuk, hogy a túzokcsibék megkezdték a tojásból kikelést. Sajnos idén is voltak olyan tojások, amelyeket menteni volt szükséges. A dévaványai túzokmentő állomáson ezeknek is megindult a kelése. További részletek a KMNPI honlaphírében.
A TúzokLIFE projekt keretében a Kiskunságiban jeladóval ellátott madár nem csak a korábbi drónozás és a költés hír miatt érdekes, hanem a feljegyzett mozgása is érdekes adatokkal szolgál. A költés előtt a madár olyan (korábbi túzok) élőhelyeket látogatott meg, ahol ma már nagyon ritka a faj előfordulása. További részletek a KNPI cikkében, Lóránt Miklós, természetvédelmi területfelügyelő tollából.
A mezőgazdasági technológia elképesztő ütemű fejlődése napjaink legkomolyabb kihívása elé állítja az agrárélőhelyekhez kötődő vadon élő állat- és növényfajokat. A gyors élőhelyátalakításra képes gépsorok, a nagy sebességgel haladó gépek, a növényvédőszerek ismert és ismeretlen hatásai tovább csökkenthetik a természeti sokféleséget. Tudjuk, hogy a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz – minden azon múlik, milyen cél szolgálatába állítjuk.
Az örömteli hírt a Milvus Csoport, illetve a részvételével zajló The Nature Corner határon átnyúló projekt közölte. A magyarországi állománnyal kapcsolatban lévő, határ túloldalán mozgó bihari túzokok esetén most először sikerült a fészkelést bizonyítani. Ez a hír nem csak azért örömteli, mert Romániában eddig kihaltnak (nem fészkelőnek) minősült a túzok, és a kárpát-medencei túzokállomány fejlődéséről ad számot, de a megtalált fészek felhívja a figyelmet a túzok védelme érdekében működő agrár-környezetvédelmi program fontosságára is.
